A váci püspöki rezidencia építéstörténete jól szemlélteti a barokk egyházi központok kiépítésének folyamatát. A várbeli, XI. századi eredetű ősi székesegyház helyett a török kiűzése után a város főterén álló plébániatemplom lett a püspök temploma. Amikor 1761-ben Esterházy Károly lett az egyházmegye feje, elhatározta, hogy új helyen, nagyobb telken grandiózus székhely kiépítésébe fog: elképzelése valóságos Duna-parti Szent Péter tér kialakítása volt. A püspök megbízásából Pilgram lenyűgöző, egységes barokk együttes tervét készítette el, kupolás székesegyházzal, kétkarú kolonnádos térrel, a templom tengelyében álló püspöki palotával, amelynek kertje a Dunáig ér.
Johann Ernst Mansfield: Migazzi Kristóf arcképe Róma látképével, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok
Nem sokkal a munkák megindulása után azonban Mária Terézia egri püspökké nevezte ki Esterházyt, és a váci püspökség kormányzásával Cristoph Anton Migazzi bíborost, Bécs érsekét bízta meg. Az új püspök az elődje által elkezdett építkezést új tervek szerint folytatta. A Bécsben élő francia építész, Isidor Ganneval tervei alapján gyökeresen új formavilágú, a legmodernebb építészeti törekvésekkel rokonítható katedrális épült fel Vácott.
Az épületen sima felületek, monumentális üvegformák uralkodnak, homlokzatát sisak nélküli toronypár és az antik építészet oszlopgerendázatos szerkezetével díszített, diadalívszerű főbejárat díszíti. Amint az építtető korabeli portréja mutatja, a katedrális épületének elgondolásában ő is a római Szent Péter-templom és tér mintáját tartotta szem előtt. A portikuszos, harangtornyos, kupolás templom és a nagyméretű, szabályos homlokzatokkal keretezett tér kapcsolatában a példakép hatása valóban felfedezhető.
Franz Anton Maulbertsch: A Mindenszentek és Mária hódolata a Szentháromság előtt, 1770-71, Vác, székesegyház
A katedrális freskóegyüttesét Maulbertsch festette. A kupolakép a barokk mennyezetfestészet egyik legnépszerűbb témáját, a paradicsom vízióját jeleníti meg a Szentháromságnak hódoló, megdicsőült Máriával és a szentek seregével. A főoltárkép Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, középpontjában a Magnificatot éneklő, Isten országának eljövetelét előre meglátó Szűzanyával. A két freskó tehát összefüggő együttest alkot: a kupola Mária látomását teszi a néző számára is láthatóvá.
Isidor Ganneval: A váci székesegyház belső tere, 1762-74
Szerző: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (196-197. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével
Kategória:Művészet Tagged: építőművészet, barokk, festészet, kastélyok-templomok-várak, művészettörténet
