José de Goya y Lucientes pályafutása nem Spanyolországban, hanem Itáliában vette kezdetét. Miután többszöri próbálkozást követően sem sikerült bejutnia a Spanyol Királyi Akadémiára, egy római festőversenyen próbált szerencsét, ahol második helyet szerzett.
Az önbizalommal feltöltődött Goya ezt követően visszatért szülőhazájába, és freskófestőként vállalt munkát. A művész egyedi stílusának köszönhetően rövid időn belül annyira közkedveltté vált, hogy portré megrendeléseinek száma jelentős mértékben megugrott. Bőkezű mecénásai közt volt Floridablanca gróf, Don Luis koronaherceg, Osuna herceg és nem utolsó sorban maga IV. Károly spanyol uralkodó.
IV. Károly és családja | Korsós lány | A meztelen Maya | Önarckép
A befelé forduló, sötét gondolatoktól gyakran szenvedő, egyre komorabb képeket festő Goya élete utolsó évtizedeiben teljes magányban élt, melyhez nagyban hozzájárult az 1792-ben kialakult süketsége is. Goyát a legismertebb alkotásai: a Meztelen Maya, Vízhordó lány, 1808. május 3., Szaturnusz című festmények és a A háború borzalmai című rézkarc sorozat révén a mai napig a legnagyobb spanyol festők között tartják számon. Regényes életrajzát Lion Feuchtwanger írta meg.
forrás: A magányos Goya (ng.hu)